Eredeti poszt: http://marketingkonyv.blog.hu/2010/06/10/enmarka

Mit is mondhaték egy könyvről, ami több helyen összecseng azzal a témával, amit most vezetgetek be szép lassan a köztudatba?

Sokmindent. Először is azt, hogy ez a könyv nem mondja meg Neked, hogyan csináld meg magad. Nem mondja, hogy hogyan változtasd meg a személyiségedet, és ezzel érj el sikereket.

Azt viszont igen, hogy legyél önmagad. Vizsgáld meg azt, ami/aki vagy és mindig ebből indulj ki.

Többféle szempontrendszert is segítségül hív önmagunk boncolgatásához és rengeteg gyakorlati feladat is van benne. Többnyire olyanok, amiket a hasonló könyvekben az ember félretesz, hogy „majd ha lesz időm…” Mert mélyek, mert tényleg elgondolkodtatók, és mert tényleg őszintének kell lenned Magadhoz! Ciki, de ez van. Enélkül nincs fejlődés.

Szóval, ha már belekezdtél a könyvbe, akkor ezeket a feladatokat ne tedd félre! Sok időt, energiát, nyűgöt spórolsz meg a későbbiekre nézve, ha már most hajlandó vagy magadba nézni. Az is lehet, hogy majd csapdosod a homlokod, hogy ha előbb kapod a kezedbe, akkor most hol tartanál…

Elsősorban önismeret és csak utána márkaépítés. Viszont „termékismeret” nélkül nincs márkaépítés. Szóval ha készülsz „építkezni”, akkor ez a könyv Neked való : )

Oldalszám: 284

Ár: 3900 pénz

Ne csak olvasd, használd is!

Üdv,

Nagy Krisztina

Kriszta, a Vérnyúl

Hogyan tudunk felkészülni rá? Íme néhány ötlet, hogy ne bukjunk el üzleteket már a találkozás előtt.

Elkoptatott, de ettől még igaz a közhely, hogy első benyomásra csak egyszer van lehetőség. Ezt általában az első, személyes találkozásra értjük. Ezer helyen olvashatsz jótanácsokat arról, hogy hogyan köszönj, hogyan fogjál kezet, hogyan ülj, hogyan kommunikálj.

Vállakozóként azonban hiba lenne azt gondolnunk, hogy egy kapcsolat az első találkozással kezdődik. Gyakran el sem jutunk egy üzleti találkozóig, ha a „nulladik benyomás“ alapján már eldőlt, hogy nem szeretnének velünk együtt dolgozni.

Oké, de mi lehet rólunk nulladik benyomás?

Bármi, ami rólunk szól, ami minket mutat be, de személyesen nem mi vagyunk. Ez lehet a honlapunk, a blogunk, az adatlapunk egy kapcsolati hálón, vagy éppen amit a volt kollégáink mondanak rólunk. Sőt, még azok a kommentek is beszélnek rólunk, amiket mások írnak az oldalainkon. Ezeket mind be kell építenünk a saját és a cégünk marketingjébe.

Lehet, hogy most azt gondolod, hogy nehéz ezt mind kézben tartani, hiszen vannak olyan dolgok, amiket nem tudsz befolyásolni. Nos, ez így nem teljesen igaz. Vannak könnyebben és nehezebben befolyásolható tényezők. Fontos, hogy tudd, ezek a nulladik típusú találkozások építhetik vagy rombolhatják az üzletedet, ezért nagyon fontos, hogy mit kezdesz velük. A pénztárcád, az életminőséged függ attól, hogy szánsz-e energiát a kezelésükre.

Rendben, mire figyeljek oda?

1. Jót vagy semmit!
Ha valakiről vagy valamiről nem tudsz semmi pozitívat mondani, akkor inkább ne nyilatkozz. Nagyon kicsi a világ, és nem tudhatod, hogy melyik reménybeli üzleti partnered közeli ismerősének kislábujjára sikerül így ráugranod. Ráadásul, még ha nincs is semmiféle kötődés, akkor is kialakulhat egy olyan kép rólad, hogy folyton csak „lehúzol“ másokat.

2. Tegyél energiát a meglévő kapcsolataidba!
Ne csak akkor keress valakit, ha segítségre, szívességre van szükséged. Időnként frissítsd fel a régi ismeretségeket csak úgy. Hívd meg egy kávéra a régen látott ismerősöket, vagy tudakold meg levélben, hogy hogy vannak éppen. Ha mindig csak akkor keresed őket, ha kérni akarsz, ne lepődj meg, ha egy idő után nem veszik fel a telefont.

3. Okosan építs új kapcsolatokat!
A közösségi oldalakon az „ismerősnek jelölöm“ gomb megbökése NEM kapcsolatépítés. Ha nem ismered az illetőt, akkor előzmény vagy bemutatkozás nélkül elég udvariatlan dolog. Nyilván Te sem szeretnéd, ha egy vadidegen kopogna az ajtón, hogy ezentúl ő az ismerősöd akar lenni. Ha találsz valakit, akinek érdekel a munkája, személye, vagy bármi, amivel foglalkozik, akkor először küldj neki egy üzenetet, hogy miért szeretnéd felvenni vele a kapcsolatot. Plusz hagyd meg neki a jogod, hogy eldöntse, ő akar-e a Te ismerősöd lenni. Tartsd észben, hogy attól még számtalan módon tarthatjátok a kapcsolatot, hogy nem vagytok egymás “hivatalos” ismerősei.

4. Moderáld a hozzászólásokat!
Természetesen bárkinek joga van véleményt nyilvánítani. Azonban Neked is jogod van hozzá, hogy megszabd, a Te oldalaidon ezt milyen formában és milyen keretek között teheti meg valaki. Ha a kommentelők elkanászodnak, rombolhatják a megítélésedet, hiszen a Te oldaladon „működnek“, ezért néhányan Veled fogják őket azonosítani.

Ha nem tetszik az irány, amerre egy beszélgetés halad, tegyél rendet.

5. Legyél egyértelmű!
Ha bárki megkérdezi, hogy mivel foglalkozol, akkor ne a mostanában trendi, analógiákra épülő vagy éppen humoros egy mondatos bemutatkozással próbáld elkápráztatni. Tisztán és érthetően nevezd meg a foglalkozásodat vagy a hivatásodat. Nem biztos, hogy más szerint is vicces, ha befektetési tanácsadóként azzal mutatkozol be, hogy „mások pénzével játszom“. Ráadásul amikor mások ajánlást kérnek, Neked is inkább a befektetési tanácsadó fog eszedbe jutni, és nem az, hogy „kamatgyártó kisiparos“.

Ha csak egy mondatot tudnál megjegyezni ebből az egészből, akkor legyen ez:

Alakítsd tudatosan a működésedet, és mindig tudd, hogy a tetteidnek következményei vannak!

Jó személyes márkát Neked,

üdv,

Nagy Krisztina, Vérnyúl

* * *

*újratöltve = egyszer, valahol már megjelent poszt vagy cikk, a felületén képződött szürkés bevonat az élevezeti értékét nem csökkenti

Lehet, hogy nem éppen butikod van, de hátha tudsz ötleteket meríteni az alábbi cikkből, amit a DivatMarketing magazinnak írtam a decemberi számba. Nyomokban személyes márkaépítésre is alkalmas elemeket tartalmazhat!

Tegnap jött szembe ez a példa a Metropol-ban. Az első gondolatom az „így múlik el a 007-es dicsősége“ volt…

Gondolj csak bele, pár évvel ezelőtt Pierce Brosnan egy baromi erős, valóban prémium (!) márka volt. James Bond-ot játszani minden színész karrierjének, személyes márkájának is jót tesz, nem csak a zsebüknek.

A látványosan kőgazdag úriember képe az ingyenes, alacsony minőséget képviselő  Metropol lapjain, ahol egy Spar (!*) hálózat termékét hirdeti… Van itt némi zavar az erőben.

Ha ugyanez a fotó megjelent volna egy nívós magazinban egy valódi prémium kategóriás temékkel, pl. libamájjal vagy egy márkás itallal, drága órával, akkor teljesen oké lenne, és nem érzenénk ezt a furcsaságot.

(Ha Te nem érzed, akkor bocsi, hogy szóltam! : ) )

Mivel ahhoz semmi közöm, hogy hírességek, színészek mit csinálnak a saját márkájukkal, ezért csak saját magunkra nézve adom a tanácsot, hogy

Figyelj oda arra, hogy amihez a nevedet adod, az mennyire passzol össze a személyes márkáddal és a márkastratégiáddal!

(*Spórolás, megtakarítás)

Jó személyes márkát Neked!

Nagy Krisztina

személyes marketing evangelista

Ui.: Ha szeretnéd, hogy ilyen apróságokra máskor is felhívjam a figyelmed, íratkozz fel a SzemélyesMarketingSzerda hírlevelekre itt:

Egy amerikai HR manager írt le egy nagyon jó példát arra, hogyan tudod már az első körben kipöccinteni magad egy cégtől.

Képzeld el azt a jelenetet, hogy elmész valahová szórakozni és a bárpultnál látsz egy csomó csinos lányt (fiút). Odamész hozzájuk, és ezzel a szöveggel indítasz: - Nem nagyon tudom, hogy milyenek lehettek, de akarom valamelyikőtöket!

Ezek után vajon melyikük érezne égető vágyat, hogy megismerkedjen veled?

Ha ugyanahhoz a céghez beadsz 3 jelentkezést, 3 teljesen eltérő pozícióra, az azt jelzi a cégnek, hogy nem igazán tudod, hogy mit is akarsz csinálni.

Mivel ők meg nem azért vannak ott, hogy kitalálják Neked, ezért inkább félreteszik az anyagaidat, és azokkal a pályázókkal foglalkoznak, akik tudják, hogy mit akarnak.

Nagy Krisztina

karriermarketing tanácsadó

A tudatos karrierépítők tanácsadója

Kicsivel az „iskolakezdés“ után beindult az állásbörzék szezonja. Néhány tipp, hogy hasznosan töltsd az idődet ezeken a rendezvényeken.

1. Ne az „állásbörzére“ öltözz fel, hanem azoknak a cégeknek megfelelően, akikkel beszélni akarsz a börzén, vagy ahová pályázni szeretnél.

2. Ne csak papíron vigyél önéletrajzot. Legyen nálad pendrive-on, ha elfogyna és gyorsan nyomtatni kell. Ha olyan jellegű a szakmád, akkor egy mappában legyen nálad a portfóliód is, amit rögtön megmutathatsz.

3. Ha papíron adod oda az önéletrajzodat, a linkek helyett tegyél bele QR kódot, hogy akár azonnal megnézhessék a hivetkozásokat, és ne kelljen fölöslegesen pöntyögni a webcímekkel.

4. A legtöbb börze kiállítóit megnézheted előre a honlapjukon azzal együtt, hogy hol lesz a standjuk. Készíts „bejárási útitervet“, hogy hol fogod kezdeni és merre haladsz. Nézd meg a kijáratokat, a büfét is, hogy tudd, merre indulj, ha besokallsz a nyüzsgéstől.

5. Azoknál a cégeknél, amelyek egyáltalán nem érdekelnek, ne bambulj hosszasan, használd értékes dolgokra az idődet.

6. Ne pakold teli látványosan a táskádat repicuccokkal. Főleg azoknál a cégeknél, ahová pályáznál. Ha a kezedbe nyomják, fogadd el.

7. Ne várd, hogy egy-egy standnál kiemeljenek a tömegből, menj oda és Te kezdeményezz. Kérdezd meg, ami érdekel. Legyenek kész kérdéseid minden céghez, amit megkeresel. (Ezek lehetőleg ne a munkaidőről és a fizetésről szóljanak.) Itt lehet kérdezni egy kicsit személyesebbet is azoktól, akik képviselik a cégeket. Mióta vannak ott, mit csinálnak, mit szeretnek benne, stb.

8. Készülj fel, hogy esetleg idegen nyelven kell megszólalnod. Előfordul, hogy azoknál a cégeknél, ahol angol, német, stb. a munkanyelv, így fognak megszólítani a standnál. Ha ilyen állásrá pályázol, akkor a kérdéseidet az adott nyelven is írd össze, és tudj egy-két percig mesélni magadról és a céljaidról is.

9. Ha van neten elérhető önéletrajzod, LinkedIn profilod, és találkozol kiállítókkal, akik vevők lehetnek a webkettes megoldásokra, akkor csak egy névjegyet adj, a hátán az önéletrajzodhoz vezető QR kóddal.

10. Kérdezz rá, hogy mit történik a börzén begyűjtött jelentkezésekkel, és mikor számíthatsz visszajelzésre. Kérdezd meg, hogy érdemes-e érdeklődnöd x idő után, vagy ők jelentkeznek.

11. Kérj névjegyet a cégek képviselőitől és még aznap este, vagy másnap küldj egy levelet, amiben megírod, hogy örültél a találkozásnak és szívesen dolgoznál a cégnél. (Persze csak akkor, ha tényleg így van.)

+1 Ténylegesen, 3D-ben menj el a börzére

Néhány közeli:

• Október 5-6.  HVG Állásbörze
• Október 12-13.  Műegyetemi Állásbörze
• Október 26-27.  Budapesti Corvinus Egyetem – Karrierexpo

Sok sikert!

Üdv:

Nagy Krisztina

karriermarketing tanácsadó

A tudatos karrierépítők tanácsadója

Tudtad, hogy Eddie Izzard énmárka tanácsadással is foglalkozik? Meglepődtél? Pedig az Ebéd a Halálcsillagon (Death Star Canteen Incident) című legófilm pontosan ezt a témát boncolgatja.

Fontos tudni, hogy a személyes márkádnak is van egy (vagy több) célcsoportja.

Oké, de mi van akkor, ha nem a célcsoportodnak, hanem olyanoknak próbálod eladni magad, akik nem ismerik a szépen felépített márkádat?

Nem lehet mindig erőltetni, hogy „márkából“ kommunikálsz. Biztos ismersz olyanokat, akik sűrűn operálnak a „Tudja maga, hogy ki vagyok én?“ szöveggel, amikor valamit próbálnak elintézni.

Ez a legkevésbé sem hat azokra, akik nem tudják, hogy ki vagy Pont az az egyik lényege a márkaépítésnek, hogy a saját márkád üzenetét a célcsoportodnak kell eljuttatnod.

Amikor a Texoban vásárolsz, akkor a pultoskislányt nem fogod lenyűgözni sem a diplomáddal, sem a doktori címeddel, sem a hangzatos liftmarketing szövegeddel, hiába részei ezek a márkádnak. Te leszel aznap az 1245. vásárló és pont.

Helye van annak, hogy hol tesszük kirakatba a személyes márkát* és hol mutogatjuk látványosan.

Nagy Krisztina

karriermarketing tanácsadó

A tudatos karrierépítők tanácsadója

*Amikor a személyes márkáról írok a www.palyamarketing.hu oldalon, akkor a „szakmai személyes márkát“ értem a fogalom alatt.

Állásinterjú előtt talán még többet toporgunk a szekrény előtt, mint máskor. Néhány ötlet, hogy miért ne a fehér felsődet (blúzodat, ingedet) kapd elő.

1. Ha soha nem szoktad leenni, leönteni, összekoszolni magad, most biztosan sikerülni fog.

2. Nem anyáknapi ünnepségen készülsz szavalni, ne is nézz úgy ki, mint egy nyeretlen kétéves.

3. A hozzáértésedet  kell hangsúlyoznod, nem pedig ártatlan, szelíd bárányka mivoltodat.

4. Ha az összes többi jelölt fehérben virít, Téged észre fognak venni egy más színben.

5. Ha az interjú után bemész egy üzletbe, tutira Tőled kérnek majd segítséget a vásárlók

…és most jöhetnek az ellenvélemények kommentben, hogy miért viselj MÉGIS fehér blúzt? Van ötleted?

Nagy Krisztina
karriermarketing tanácsadó
A tudatos karrierépítők tanácsadója

Hogyan kezelhetik az adataimat és egyáltalán milyen adatokat kérhetnek el tőlem jogosan?

Mi van akkor, ha valaki hátrányos megkülönböztetésre panaszkodik? Hogyan ellenőrzihető például, hogy bár megfelelő volt az állásra, de valamilyen megkülönböztetés miatt esett ki az „önéletrajz” körben?

 Ilyenkor az illetékes hatóság bekérheti az összes jelentkező anyagát, és összehasonlítják azokat az állás betöltéséhez szükséges paraméterek alapján. Ha a jelentkező ugyanolyan mértékben megfelelt az pozíciónak, mint más jelöltek, de megállapítható valamilyen hátrányos megkülönböztetés a korábban már említett tulajdonságok (kor, nem, bőrszín, stb.) alapján, akkor a hatóság eljárást indíthat az ügyben.

Hová fordulhatunk jogorvoslatért, ha úgy érezzük, hogy nem megfelelően kezelték az adatainkat?

Hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz www.egyenlobanasmod.hu fordulhatunk.

 Adatkezeléssel kapcsolatban az adatvédelmi biztos az illetékes, illetve 2012. január 1-jétől  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. 

Amennyiben bűncselekményről van szó – például személyes adatokkal való visszaélés, jogellenes adatkezelés, amely jelentős érdeksérelemmel jár – akkor a rendőrségen tehetünk feljelentést, ill. bírósági peres eljárás keretében kérhetünk kártérítést.

Mire érdemes figyelni, ha nem közvetlenül egy céghez adok be pályázatot, hanem munkaerőközvetítőnek, fejvadásznak küldöm el az önéletrajzomat?

a.) Ha nem konkrét munkakörre jelentkezünk, akkor általában több adatot kell megadnunk, mint egy konkrét pozíció esetén. Így minden végzettségünket, szakmai tapasztalatunkat.

Ezekben az esetekben először a közvetítő vagy fejvadász választja ki a jelölteket, ha konkrét állásajánlat van előtte.

Kriszta megj.: Arra ne számíts, hogy a közvetítő érted dolgozik, és ha nem tökéletes a pályázati anyagod, akkor ő majd „gatyába rázza”. A közvetítőt a cég fizeti, aki munkatársat keres, így elsősorban az ő érdekeiket fogja nézni, majd csak utána következel te. (Lehet ezzel ködösíteni, de akkor is így van.)

b.) Mielőtt a közvetítő bármilyen állásra elküldi az anyagodat, a hozzájárulásodat kell kérni. Minden cégnél külön-külön. Hozzájárulsz-e, hogy az adott céghez a pályázati anyagodat kiküldjék. Ha ez nem történik meg, akkor nem szabályosan kezelik az adataidat.

c.) Ha egy állásportálon a pályáztató cég anonim akar maradni, akkor figyelemfelkeltő módon fel kell rá hívni a pályázók figyelmét, hogy amennyiben elküldik az anyagukat erre az állásra, akkor lemondanak az adatkezeléssel kapcsolatos jogaikról.

Hiszen nem tudod, ki kapja meg a pályázatot, még az is lehet, hogy a saját főnököd asztalára kerül. Ha ő nem tudja, hogy éppen állást  keresel, akkor elég kellemetlen meglepetés érhet mindkettőtöket.

Lásd pl. a www.profession.hu megoldását:

Mi a helyzet azzal a gyakorlattal, hogy a munkáltatók leellenőrzik a pályázókat a közösségi oldalakon vagy rákeresnek a nevükre az interneten?

Ez jogellenes magatartás. Az ilyen helyeken megadott adatok csak arra a célra használhatók, amelyre azokat szánták.  A közösségi oldalak célja elsősorban a meglévő ismerősökkel való kapcsolattartás és kapcsolatépítés.

Mi van akkor, ha kiteszem az üzenőfalamra, hogy állást keresek?

Ez esetben „engedélyt adtam”, hogy az adataimat ilyen célra is felhasználják. Természetesen ezt a munkáltató csak akkor tudja meg, ha már az oldalamon van és látja a kiírást. Azonban a kiírást csak akkor láthatja, ha már megtalált engem valahogy. Kicsit a 22-es csapdájára hasonlít ez a helyzet.

Na és mi a helyzet a néhány napos újítással, a Feliratkozással? Ha engedélyezem, hogy bárki feliratkozzon és olvassa az üzenőfalamat, akkor potenciális munkáltatók, fejvadászok, közvetítők is láthatják ezeket az adatokat. Az engedéllyel hozzájárultam, hogy használják ezeket az adatokat?

A helyzet itt is az, mint korábban. A megadott adatok csak olyan célra használhatók, amilyenre azokat szánták. Tehát ha a bejegyzéseket nem álláskeresési céllal tesszük ki, akkor az abban szereplő adatokat és információkat nem használhatják a cégek.

Hamarosan jön az interjú 3. része!

Ide kattintva megtalálod az 1. részt.

dr. Kulcsár Zoltán honlapja

Lásd a törvényeket:

Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A cím aprópóján röviden: kiléptem egy csoportból, mert a személyes márkám épségének megőrzése érdekében ez volt a jó döntés.

Ahogy egy korábbi cikkben írtam, a hitelesség látszata nem hitelesség. Ezért is szántam rá magam, hogy megírjam ezt a posztot. Hiszen mosolyoghatnék, és mondhatnám, hogy semmi sem történt, hiszen a legtöbben, akik olvastok, ebből semmit sem vesztek, vettetek észre. Csakhogy van, aki igen, és joggal kérdezheti meg, hogy ha a nyíltságot, őszinteséget, hitelességet hirdetem, akkor mit maszatolok itt…

Hosszabban: amikor a személyes márkát emlegetjük, akkor nem egy önálló, mindentől független identitásról beszélünk. A személyes márkád nem érinthetetlen. Rengeteg dolog befolyásolja azt, hogy a márkádat hogyan látják mások. Hogyan látja a célcsoportod, a beszállítóid, a meglévő ügyfeleid.

Számít, hogy kikkel dolgozol, kiknek dolgozol, kikkel jársz kávézni-teázni-sörözni, hol tartod a rendezvényeidet. Számít, hogy milyen rendezvényeken veszel részt, számít, hogy mit veszel fel, hogy hogyan beszélsz, hogy betartod-e a határidőket. Számít, hogy késős vagy-e vagy nyomulós, hangosan nyerítős vagy szelíden mosolygós. Emellett az is számít, hogy milyen szakmai vagy nem szakmai szervezetek, csoportok, társaságok mellett teszed le a voksodat.

Minden egyes döntésed befolyásolja azt, hogy milyen irányba fejlődik a személyes márkád. Ha tudatosan építed és megvan a kijelölt irányod, akkor is lehetnek olyan tényezők, amire nincs vagy csak kicsi a ráhatásod.

Vannak azonban olyan helyzetek, ahol a Te feladatod, hogy hogy mérlegelj és dönts. Legyél tudatában, hogy a döntésed „A“ vagy „B“ opció mellett hogyan fogja befolyásolni a márkád alakulását. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ha az egyik vagy a másik lehetőség mellett döntesz?

Néha az élet dönt helyetted, de van úgy, hogy Neked kell felvenni a bakancsot, mert csak jó lábbelivel tudod megmászni azt a hegyet, amit kinéztél magadnak.

A Te felelősséged saját magadért (és az enyém magamért), hogy időnként visszanézz a megtett útra és ellenőrizd, hogy arra haladsz-e, amerre indultál.  Ha nem, akkor korrigálhatsz, vagy dönthetsz úgy, hogy ez az irány még jobban tetszik.

A legfontosabb, hogy soha ne csukd be a szemed, haladj nyitott szemmel! Ha olyan hangokat hallasz, amik azt mondják, hogy úgy látják, nem az ösvényen mész, akkor nézz körbe, ellenőrizd, és menj tovább arra, ami a céljaidnak leginkább megfelel.

Hogyan kezelhetik az adataimat és egyáltalán milyen adatokat kérhetnek el tőlem jogosan?

Milyen adatokat kell megadnunk egy önéletrajzban kötelezően? Vannak egyáltalán ilyenek?

Kötelező elemek nincsenek, ehelyett nézzük inkább azt, hogy mi az, amit nem kérhetnek el, ill. nem kérdezhetnek rá.

(Megjegyzés: A jogi szabályozás elég faramuci, hiszen a kérdést feltehetik, válaszolhatsz is rájuk, de a cégek nem jogosultak kezelni ezeket az adatokat, így ha bármihez is kezdenek a kapott válaszokkal, akkor máris jogellenesen kezelték az adatokat. Így a kígyó máris a farkába harapott, hiszen minek kérdeznének olyasmit, amit nem használhatnak?)

A munkáltató, ill. a közvetítő nem tehet fel olyan kérdést az interjún, ill. nem szabhat olyan feltételt az álláshirdetésben, amely a munkakör betöltése szempontjából lényegtelen, ahhoz nem szükséges.

Így például olyan kérdéseket és feltételeket, amelyek hátrányos megkülönböztetésre alkalmasak:

• származás
• bőrszín
• kisebbséghez tartozás
• nem
• életkor
• gyermekvállalás
• várandósság
• milyen gyakran beteg
• van-e olyan egészségügyi problémája, ami nem befolyásolja a munkavégzést
• sportol-e (Abban az esetben, ha a válaszból akarnak következtetni arra, hogy mennyire vagy egészséges.)

Amennyiben ezek az információk, adatok hátrányos megkülönböztetésre alkalmasak, nem lehet elkérni és használni az azokat.

Ezek alapján a nevünk is alkalmas lehet ilyen megkülönböztetésre, hiszen a legtöbb névből egyértelműen látszik, hogy a gazdája férfi vagy nő.

Ez így van. Emiatt Franciaországban ki is találtak egy olyan rendszert, hogy a pályázók még a nevüket sem írhatják rá az álláspályázatra. Csak és kizárólag az önéletrajzukban szereplő adatok és információk alapján hasonlítják össze a pályázati anyagokat. (Itt ez erről szóló cikk.)

Jellemző, hogy az álláskeresők tudatában vannak a jogi szabályozásnak, és nem adnak meg olyan adatokat, amelyek számukra nézve hátrányos következménnyel járhatnak?

Sajnos nem ez a jellemző. Sokszor az álláskereső még olyan adatokat is megad, amelyet a pályázat kiírója nem kért. Ilyen lehet például a fénykép.

Ezzel kapcsolatban van is egy szép történetem. Egy fitness stúdióba jelentkezett recepciósnak egy duci lány, akit már az önéletrajz alapján visszautasítottak. Ő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, akik megállapították, hogy indokolatlan volt az elutasítás.

Általános gyakorlat, hogy a jelentkezők megadják a születési dátumukat, amelyből az életkor viszonylag könnyen kiszámítható, és ezért szintén alkalmas a megkülönböztetésre.

Ezek szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóságot nem hatják meg a marketing szempontok, ill. az adott cég hitelessége?

Ezzel ők nem foglalkoznak.

Az világos, hogy a pályázati anyagban, az interjún nem térhetnek ki ezekre a kérdésekre. Mi a helyzet akkor, amikor már felvettek valakit?

Az előbb már említett adatokat a foglalkoztatás során sem kezelheti a munkaadó. Természetesen a kérdésfeltevést nem lehet megtiltani, hiszen ki tudná ezt ellenőrizni… Azt azonban tiltja a törvény, hogy ezen adatok alapján hozzon döntést a cég. Ez nem jogszerű. Így ha egy cég nem akarja, hogy akár a hátrányos megkülönböztetés árnyéka is rávetüljön, akkor inkább ne tegye fel a „kényes“ kérdéseket.

Ide kattintva megtalálod a 2. részt.

dr. Kulcsár Zoltán honlapja

Lásd a törvényeket:

Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Üdv:

Nagy Krisztina, Kriszta

Vérnyúl

Ismét egy olvasónktól érkezett horror-felvételi sztori, amihez jótanácsok is társulnak, ezúttal a felvételiztető szemszögéből.

Engedd meg, hogy néhány tipikus hibát felsoroljak, amit az interjúalany elszúrt, pedig cv alapján esélyesnek találtuk. Tehát mit ne csináljon a felvételiző:

Kozmetikázott CV

Attól egy cég nem multinacionális, hogy külföldiekkel is üzletet köt. Vagy a munkaköri leírás szerint rendezvényszervezésben vett részt, majd kiderült, hogy a partnercég szervezte, ők meg jelentkeztek rá. Hazug embert nincs aki felvesz. Inkább hagyja ki azokat a részeket ami nem kompetens, de ne tegyen hozzá.

Beszólások

Ráadásul háromszor is. Ezt – gondolom – nem kell részleteznem, hogy miért gáz.

Passzív hozzáállás, csendes, visszahúzódó magatartás.

Még ha van is tudása, azt feltételezzük, hogy nem tudja használni azt.

Ha a nyelv kikötés, akkor azt nem viccből írtuk.

Bármily hihetetlen, az utolsó körben bennmaradt kettő felvételizőnél felhívjuk az előző munkaadót és megkérdezzük a véleményét.

Mit érdemes tennie egy pályázónak:

- Gondolja ki hogyan tud pénzt spórolni a cégnek (akár startkártya, vagy bizonyos módszer, tudás, kapcsolatok…stb) és ezt hangoztassa is.

- Gondolja ki, hogyan tud pénzt keresni a cégnek, mivel, mi az a többlet, amit tud, előző munkahelyen megismert technika…stb.

- Gondolja ki krízishelyzetben milyen megoldást választana és ezt mondja el. Pl ha nincs ott a cégvezető és dönteni kell egy halaszthatatlan számla elintézése felől, mit tenne.

- Akár a cv elküldésével egyidőben kérjen részletes leírást a betöltendő posztról, amennyiben nem kapott, hogy fel tudjon készülni.

- Értem én a megfelelési vágyat, de a teszt kimutatja a hazugságot, ez esetben ha nem tudja mit jelent az extrovertált és az introvertált, ne féljen megkérdezni. A fals teszteredmény sunnyogósnak tünteti fel.

- Az interjún beszéljen a korábbi nehézségek megoldásáról, pl előző munkahelyén sikeresen helyrehozott valamit – amikor az előnyeit akarja feltüntetni akkor ne úgy tegye, hogy “ó, igen, mindent megcsinálok, igen, igen, bevállalok mindent” hanem példálózzon a múltból: pl: harmadszorra sikerült a nyelvvizsgám, de valahányszor elbuktam nem törtem le, kerestem másik tanárt és újra próbáltam – ebből is látszik ,hogy kitartó vagyok..stb. ilyenek.

Szóval, figyeljünk oda!

Nick kezek és lábak nélkül született. Ha valami, akkor ez elég jó kifogás lehetne, hogy szerencsétlen, hogy sikertelen, hogy depressziós legyen.

Csakhogy ő nem ilyen. Azzal foglalkozik, hogy másokat motiváljon. Olyan embereket, akik láthatóan előnnyel indulnak hozzá képest. 

Ha bármikor eszedbe jut egy kifogás, ha olyan mondat jönne ki a szádon, hogy…

- De én nem vagyok…

- De nekem nincs…

- Nekem már mindegy…

- Szerencsétlen vagyok…

- Rossz helyre születtem…

csekkold le, hogy van-e kezed, lábad, füled, szemed! Ha ilyen gondolatok jutnak eszedbe, gondolj erre a srácra, szedd össze magad és kezdj el cselekedni. A nyafogás, panaszkodás, siránkozás viszonylag kevés dolgot old meg, de annál több embertől eltávolít.

Először kezdj el cselekedni, és utána ne add fel, amíg el nem érted a célodat!

Nagy Krisztina

karriermarketing tanácsadó

Ha elég idős vagy, még halványan emlékezhetsz egy jelenetre a „Forró szél“ című sorozatból. Surda számonkéri a feleségét, hogy hol vannak azok a dolgok, amikbe beleszeretett, többek között azok a gyönyörű, hosszú szempillák… Mire az asszony válasza: – A szekrényben!

Ez a helyzet a munkahelyen is előfordulhat, ha nem figyelsz oda eléggé. Ott is ugyanúgy elkényelmesedhetsz, és mire észbekapsz, már be is nyújtották a válópert.

Ne hagyd, hogy idáig fajuljon a dolog. Kerüld el a hajcsavaró csapdát!

http://youtu.be/PtyD9O77C-w

Nagy Krisztina

karriermarketing tanácsadó

Az alábbi levélváltást egy olvasónktól kaptuk, aki itt Kiss Judit néven szerepel. Ezek után, ha még valaki azt mondja, hogy csak a HR-esek hibája, hogy egyesek nem kapják meg az áhított munkát, akkor a kardomba dőlök.

A neveket természetesen megváltoztattam, de a valósággal való mindenféle hasonlatosság sajnos nem a véletlen műve.

Egy nem éppen ambíciózus jelölt jelentkezésének története:

Dear Kiss Judit,

I am very interested in your advertisement and I suit all yours requirements but my CV in English is not done jet. I will try to send you all what you need on Monday? Is it ok for you??

Best regards,

Nagy Béla

Kedves Nagy Béla!

Köszönjük jelentkezését, várjuk életrajzát és motivációs levelét.

Üdvözlettel:

Kiss Judit

Kedves Kiss Judit,

ím az angol nyelvű önéletrajzom. Ez kell még németül is???

Üdvözlettel,

Nagy Béla

Kedves Nagy Béla!

Köszönöm az angol életrajzot.

Figyelmébe ajánlom hirdetésünket: http://www.xxx, illetve az én korábbi levelemet (segítek: motivációs levelet kérünk lásd:

• Application letter in both English and German
• If you manage any blogs, have an active Twitter account or have written any articles on the web, please also include the URLs. )

Üdvözlettel:

Kiss Judit

Kedves Kiss Judit,

szerintem semmi értelme a motivációs leveleknek. Az önéletrajzomból is látszik minden. A Neves Lap és a www.webcim.hu honlapjan, ha rakeres valaki a nevemre latja azt a 60-70 irast, amit irtam, tobbet bnem tudok tenni az ugyert…

Udv,

Nagy Béla

Saját bevallású erősségek a pályázó önéletrajzából:

• analitical thinking (Kivéve az álláshirdetések analízisét?)
• excellent organizational skills (Kivéve egy teljes, hiánytalan álláspályázat elküldését?)
• excellent writing skills (Kivéve az írásjelek helyes használatát és az elgépeléseket?)
• determination (Kivéve, amikor “többet nem tud tenni az ügyért”?)
• flexibility (Kivéve, amikor azt kérik, hogy feleljen meg a követelményeknek?)
• excellent communication skills (Kivéve… Úgy egészében?)

Hogy lehet ez? Egy példával:

Végy egy darab Angelina Jolie-t, aki egy nagyon erős, szexi márka, adj hozzá egy Brad Pittet, aki egy másik hasonlóan erős, szexi márka. Mixeld össze, amit kapsz: Brangelina!

Ha még nem hallottad ezt, ma is tanultál valami újat. A külföldi sajtó már régen így emlegeti őket.

…és jön a “márkakiterjesztés”: a gyerekek. Egyszerűen attól híresek (és azok!), hogy kik a szüleik.  Brangelina Juniors.

Ahogy ebből is láthattad, a személyes márkád szempontjából is lényeges, hogy ki a társad. Legyen ez üzletbéli vagy magánéleti társ. Ha ez az információ nyilvános, akkor alakítja a márkádat.

Ha kkv vezető vagy, akkor biztos hallottad már Wolf Gábor és Janata Kriszta nevét. Kriszta a Marketingcommando egyik tanácsadója. Önálló tanácsadóként lett pozicionálva, akárcsak a többiek az osztagban: Jagodics Rita, Nyírő Réka, Carrigan Cserna Katalin…

Csak néhány hete nyilvános az információ, hogy Gábor és Kriszta ezer éve házasok. (Bocs, srácok! )

Miért nem volt nyilvános eddig az információ? A válasz egyszerű: Krisztát önálló tanácsadóként kellett felépíteni, saját pozíciót kellett neki kiépíteni, mert nem lett volna tanácsadóként olyan sikeres, ha „A Wolf felesége“ cimke fityeg a nyakában.

Ennyi idő után azonban ez az információ csak erősíti a márkát. Mindkettőjükét. Jó húzás.

Az „összefonódásokat“ akkor érdemes kitenni a kirakatba, ha az mindkét márkát erősíti.

Gondolj csak bele, ha az üzlettárad hírneve, szakmai elismertsége a béka feneke alatt van, de Te mégis vele dolgozol, akkor zavar támad az erőben. (Madarat tolláról…)

Ha fontos a személyes márkád, akkor jól válassz társakat!

Fotók forrása: http://poponthepop.com/gallery/entire-brangelina-family-picture/

és www.marketingcommando.hu 

Előre bocsátom azért, hogy statisztikai alapon elég ritka, hogy valakit egymás után kétszer is olyan interjúra hívjanak be, ahol nem kérdeznek tőle, csak nézegetik Szóval nem erre kell készülnöd, és nem ez az általános. (Kriszta)

I. interjú – pozíció: sajtós

Behívtak. Megérkeztem pontosan, majd bevezettek egy terembe, ahol HR-es, sajtós, vezetést képviselő és még 2 másik “ismeretlen eredetű” személy üldögélt. Köszönés. Bemutatkozás. Majd foglaljon helyet invitálás és ezt követően hosszas lapozgatás az önéletrajzok között, majd bingo! – azonosítottak.

Kínos 2-3 perc telik el. A HR-es megkérdezi (igen frappánsan), hol találkoztam az álláshirdetéssel. Mondtam, hogy a honlapjukon. Helyeslő bólogatás következett. Megint kínos csend, nézegetnek egymásra, aki ezt unta, az lapozgatott. Ekkor elkezdtem felmondani az önéletrajzomat – ami szerintem elég vicces (mármint a történés, nem az önéletrajz) – ők pedig nagyjából olvasgatták ugyanazt papírról.

Amikor végeztem, elégedett mosolyokat kaptam viszonzásul, majd megint jött az a 3 percnyi néma csend és az egymásra nézegetés. Ekkor elkezdtem magamat meginterjúztatni, olyan felvezetéssel, hogy “Gondolom kíváncsiak arra, hogy ….” majd meg is válaszoltam a magamnak feltett sablon kérdést. Utána szintén csend.

Ekkor már 1 perc után kapcsoltam és nagyjából az előzőekhez hasonlóan feltettem magamnak egy másik sablon kérdést, amit szintén nagyon tehetségesen megválaszoltam és így tovább.

Az egész interjú, így eltartott 30 percig. Majd a “köszönjük, az értékelést követően tájékoztatjuk” frázissal zárult. Annyi poén még volt az egészben, hogy a HR-es a teremből való távozásomat követően kijött hozzám és mondta, hogy ő csak azért ült be ide, mert majd lesz egy másik pozíció, amit meg fognak valamikor hirdetni a honlapjukon és ha addig nem helyezkedem el akár pályázhatnék is rá, de ez nem jelenti azt, hogy én fogom elnyerni…. (Köszönjük Emese!)

II. interjú – pozíció: adminisztratív jellegű beosztás

Megérkezem, a portásnak szólok, hogy ki vagyok, kit keresek, milyen ügyben. Jó, jó szól neki. Szegény ember elkezd rohangálni, majd kér egy kis türelmet, hogy nem találja. (Megadott időpont előtt 10 perccel érkeztem). Egyszercsak elégedett vigyorral közli, hogy megtalálta, de álldogáljak már itt, mert éppen étkezik.  Állok, várok.

Egyszer megint eltűnik a portás, majd jön mosolyogva, hogy hamarosan jön a hölgy. Várok. Órámat nem lesem, mert az ugye udvariatlanság. Egyszercsak felderül a portás arca és elkezd az orrával az egyik irányba bökögetni egy hölgy felé, majd összehoz bennünket egymással. Bemutatkozás. Bekísérnek.

A hölgy elmondja, hogy igazából ő csakúgy belecsöppent ebbe az egészbe és nem is ő fog dönteni. Előveszi az önéletrajzos dossziét, majd azonosít engem, hogy “ja, hát maga a rendezvényszervező” – ez volt az előző pozícióm. Maga elé teszi az önéletrajzomat és “háát, nem is tudom mit mondjak az állásról” kezdetű felütéssel felsorolja azt az általános, jellegtelen leírást, amivel én is találkoztam.

Utána kicsit elgondolkozik és közli, hogy “hááát azért ennél az összefoglalásnál kicsit összetettebb munkakörről” van szó. Utána még azt is megjegyzi, hogy ez a munkakör azért nagy változás lenne a rendezvényszervezéshez képest. Erre válaszoltam, hogy nem olyan nagy a különbség, mint a bölcsész és a közgazdász diplomám között. Ezen elhezitál, majd bólint. Én meg közben ecsetelem neki, hogy mi minden hasonlóság van a két munkakör között (hiszen tapasztaltam mindkettőt).

Ekkor elékezettnek láttam az időt, hogy rátermettségemet és elhivatottságomat igazolandó feltegyem az engem érdeklő kérdéseket

• Lesz-e betanítás, ha igen milyen?
• Ha beválok akkor cégen belül van-e lehetőség arra, hogy képezzem a tudásomat? (Persze, hogy nem a válasz illetve annyi kiigazítással, hogy saját pénzből természetesen megtehetem.)
• Mi a munkaidő beosztás? (Mert heti 40 kell hogy legyen, de van amikor napi 8 óránál többet kell ledolgozni, máskor meg emiatt rövidebb ideig tart a munkaidő; és még feltettem számos hasonló kérdést).

Természetesen gondosan kerültem a bér kérdését, hiszen ebből esetleg az derülhetne ki, hogy engem a pénz érdekel, de szerencsére ő volt olyan kedves hogy előhozakodott vele. Erre jeleztem neki, hogy úgy saccolom, hogy hasonló lehet a fizetésem mint egy másik hasonló cégnél régebben. Mire közölte, hogy szerinte annál kevesebb illetve, de igazából ő sem tudja.

A vicc az volt, hogy előhúzott egy bértáblát, az alapján belőtte, majd elkezdte lejjebb és lejjebb vinni az összeget. Mikor már eléggé lent voltunk és még mindig tántoríthatatlan voltam, akkor közölte, hogy a cafetéria összege sem túl magas. Majd azt is, hogy lehet, hogy a fele sem igaz hiszen régi bértábla van nála. Mondtam, hogy nekem ez is rendben van és mikor értesítenek?

Erre elkezdte ecsetelni, hogy igazából 5 jelentkező van, és eddig velem együtt csak 2-t hallgattak meg. Meg most majd elmegy szabira. Tehát úgy jövő hét vége felé. Kérdeztem, hogy akkor addig még hány kör vár rám? Mondta, hogy csak ennyi volt és hogy szimpatikus vagyok, de amúgy mindenki szimpatikus, és hogyha nem engem választanak, akkor a cégnél még más pozícióknál is lehet esélyem, mert ha itt nem felelek meg akkor attól még másol megfelelhetek, de jajj! ebből ne vonjak le semmilyen következtetést, mert ugye még nem hallgattak meg minden jelöltet, így döntés sincs.

És jövő héten értesítenek…

Ezek az én ezévi best of álláskeresési történeteim. Tudom, hogy erre azt fogod mondani, hogy ezek a leírtak alapján gáz helyek lehetnek, de igazából a többi sem sokkal jobb, csak ott nem én interjúztatom meg magamat, hanem kapok kérdéseket is, sőt néha még feladatokat is.

Update: Értesítés egyik helyről sem érkezett.

Mi a cél? Ha engem olvasol, akkor valószínűleg olyan munkát, munkahelyet, környezetet szeretnél, ahol megmutathatod, hogy mire vagy képes, megbecsülik a munkádat, és úgy érzed, hogy értéket tudsz teremteni. (Ha nem ezért, akkor megírod kommentben, hogy miért? Köszönöm előre!)

A fentiek alapján tehát nem „csak úgy“ keresel állást, hanem célirányosan. Tudod, hogy mit akarsz csinálni, azt hol szeretnéd leginkább, milyen feltételek mellett. Ugye? (Kérlek, mondd, hogy igen!)

Ebbe az nem fér bele, hogy mások hatására

-       Áh úgyse fog sikerülni…

-       Áh, a mai gazdasági helyzetben…

-       Csak a legolcsóbbakat veszik fel…

-       Jesszus, annnyi fizetési igényt be ne írj!

áron alul próbálod meg eladni magad.

Ha megcsináltad a házi feladatodat, és olyan cégeket gyűjtöttél össze célcsoportként, akik pontosan megfelelnek az elvárásaidnak, és Te is az övéknek, akkor nem azzal fogsz bejutni, hogy aláígérsz a többi jelöltnek.

Sokkal fontosabb, hogy bebizonyítsd, alkalmas vagy az adott feladatra, sőt! Derítsd ki, hogy az adott cégnél, a megpályázott pozícióban a Te háttereddel mennyi a reális juttatás, és annyit kérj.

A munkaadók is tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve, ezért azokat a pályázókat gyakran kiteszik már az első körben, akik irreálisan alacsony bérigénnyel jelentkeznek.

A teendő? Ahogy a marketingben mindig. Mielőtt cselekszel, kutass! Gyűjts információt.

Jó árazást Neked,

üdv:

Nagy Krisztina l Vérnyúl

karriermarketing tanácsadó

Mi az alapgondolat ezekkel a videókkal kapcsolatban? Fogom az önéletrajzomat, megtanulom és aztán jól felmondom a kamerába.  Itt a bibi!

Ha már úgyis van (lesz) egy jó kis papír alapú önéletrajzod, akkor minek fárasztanád a közönségedet azzal, hogy ugyanazokkal az infókkal árasztod el kétszer? (Persze manapság már nem papíron küldjük be az anyagokat – többnyire –, de most így fogok rá hivatkozni.)

Használd a videóönéletrajzot arra, hogy bizonyítsd azokat a készségeidet, képességeidet, amelyeket felsoroltál a „papíros“ dokumentumban.

• Azt mondod, hogy kiváló a kommunikációs készséged? Itt aztán megmutathatod! Nincs susmus, egyből kiderül, ha nem tudsz két értelmes mondatot összerakni, ha zavarban vagy, amikor beszélned kell.
• Profin prezentálsz? Remek! Vedd fel magad egy prezentáció közben, és tedd bele az anyagba.
• Kreatív vagy? Na, akkor villants valamit, ami ezt alátámasztja.

A lényeg tehát, hogy a videó önéletrajz ne lemásolja a papír alapút, hanem támogassa, kiegészítse, rátegye a habot a tortára.

Milyen hosszú legyen? Jó kérdés! Én sem tudok erre általános érvényű választ adni. Az önéletrajzok többségét 15-30 másodperc alatt átfutják a szűrést végzők, a videó anyagokban pedig kritikus az első 8-10 másodperc.  (Megj.: Ezért nem érdemes hosszú intróval indítani.)

Ha az első pár másodpercben meggyőzöd a nézőt, hogy érdemes végignézni az anyagot, szerintem akkor se legyen több 3-4 percnél a videód.

Ne süsd el az összes puskaport ebben az anyagban. Érd el, hogy pozitív képet kapjanak rólad és behívjanak interjúra. Ott pedig tedd hozzá a maradékot.

Szép napot, jó videóéletrajzot Neked,

üdv:

Nagy Krisztina l Vérnyúl

karriermarketing tanácsadó

Ui: Lehet ám lájkolni, Twitteren megosztani, +1 gombot nyomogatni a poszt tetején. Mutasd ki, ha tetszett! : )

Ismert tény továbbá, hogy az első benyomás kialakításakor 55 százalékban a vizuális információ, azaz a külső, 38 százalékban a hanghordozás és csak 7 százalékban a tartalom (amit mondunk) hat. Vagyis a külső, az általunk képviselt öltözködési stílus, azok az első elemek, amelyek alapján legelőször véleményt formálnak rólunk. És a külső megjelenés hatalma a későbbiek folyamán is jelen van a karrierépítésünk során.

Ha elhanyagoltan, „slamposan”, nem a pozíciónknak megfelelően jelenünk meg munkahelyünkön vagy karrierünk szempontjából fontos találkozón, a rólunk alkotott vélemény (még ha nem igaz) a következő lesz: ez egy lusta ember, aki számára nem is fontos ez a pozíció, ez a munka.

Míg ha ápoltan, összeszedetten jelenünk meg az adott helyen és szituációban, az általunk sugárzott üzenet teljesen más lesz: ennek az illetőnek fontos ez a munka, előre szeretne lépni. De sokszor nem is elég ápoltan kinéznünk, fontos, hogy személyiségünknek, alkatunknak és a szituációnak megfelelően, azaz stílusosan öltözzünk fel.

Vajon mik is a Stílusos Én „összetevői”?

Akkor vagyunk stílusosan felöltözve, ha személyiségünk, testi adottságaink, és az adott alkalom, harmonikus egészet alkotnak, összhangban vannak egymással.

SZEMÉLYISÉG

Gondoljuk végig, milyen stílusú ruhákban érezzük jól magunkat: inkább szoknyát viselünk vagy nadrágot? Egyszerű összeállításokat hordunk szívesen vagy szeretünk kiríni környezetünkből. Ehhez nézzük végig ruhatárunkat, milyen darabokból áll? Ha pl. szekrényünkben inkább nadrágokat találunk (és nem is kívánunk ezen változtatni), magunkra szoknyát (csak azért, hogy nőiesebbek legyünk), mert nem fogjuk jól érezni magunkat benne és ezáltal „teljesítményünk” is romolhat.

TESTALKAT

Álljunk tükör elé, lehetőleg fehérneműben: nézzük végig, felsőtestünk hogyan arányul alsótestünkhöz?

• Keskenyebbek e vállaink, mint a csípőnk: ebben az esetben felsőtestünkre kell helyezni a hangsúlyt. Pl.: válasszunk díszes nyakvonalú blúzt, topot.
• Esetleg szélesebbek vállaink, mint a csípőnk: válasszunk derékpántos, közép hosszú A-vonalú szoknya. A lényeg, mindig a felsőtest és az alsótest megfelelő optikai arányosságának megteremtése: az ideális homokóra alkat vizuális létrehozása.

SZÍNEK

Milyen színek állnak jól? Milyen színek dobják fel arcunkat? Milyen színeket vásárolunk ösztönösen általában? Válasszunk olyan árnyalatokat, melyekben jól érezzük magunkat, és ha tükörbe nézünk, harmonikus összhangot látunk: az adott szín nem uralja, „nyomja el” ábrázatunkat, de nem is sápasztja bőrünk színét.

ALKALOM

Mi a munkahely dress code-ja?

Ha nincs ilyen, válasszuk a smart casual dress code-ot a hétköznapokra: azaz öltözzünk üzletiesen, de nem feltétlenül kosztümbe. Ebben az esetben nem kell ragaszkodnunk a klasszikus fekete szoknya/nadrág – fehér blúz együtteséhez, hanem válasszunk pl. egy elegáns sötétebb színű nadrágot blúzzal, felsővel, pulóverrel vagy blézerrel vagy akár egy ruhát klasszikus színekben.

A profi image kialakítása érdekében inkább öltözzünk mindig túl, mint alul.

A képlet tehát így szól:

SzTSzA=SÉ

Személyiségnek „jól eső” ruhák + Testalkatnak megfelelő fazonok  +  Előnyös Színek + Alkalomhoz illő outfit  = Stílusos Én

Végül ne feledjük Giorgio Armani szavait:

„A stílus olyan dolog, ami velünk született, de tanulható, feltéve, ha megvan hozzá az emberben a kellő intelligencia.”

Öltözzünk hát stílusosan a sikerért!

Siklós Barbara Stílus coach

www.stiluscoach.hu

Nézd végig a videót, utána megbeszéljük.

http://youtu.be/BKXKWBcaV3A

Kattints, és nézd meg a videót, ha nem látod itt fenn. Ez ma ilyen videóeltüntetős nap.

Az álláskeresők nagy százaléka ugyanígy vesz részt a versenyben. Bekötött szemmel, ész nélkül rohannak együtt a többiekkel.

1. Hagyják, hogy mások állítsák fel a szabályokat helyettük, és ezeknek akarnak megfelelni.
2. A megoldást úgy keresik a problémára, ahogy másoktól látták, még akkor is, ha az nem működik.
3. Folytatják az értelmetlen próbálkozást még akkor is, ha a módszerük egyáltalán nem működik.
4. Egyedül akarják megoldani a dolgot, eszük ágában sincs szakértő segítséget kérni.

Persze a valóság és a videó között van egy lényeges különbség. Az életben az arányok sokkal rosszabbak. Általában nem 20-ból 1, hanem inkább 200-ból 1 lesz a befutó. Néha még ennél is többen vannak a kosárban.

Egyetértesz, máshogy gondolod?

Nagy Krisztina l Vérnyúl

karriermarketing tanácsadó

http://youtu.be/TrNSRrU0s7Q