Az adatvédelmi szakértő tanácsai álláskeresőknek 1. rész
dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértővel beszélgettem arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak – adatvédelmi szempontból – az álláskeresőkre, és azokra az cégekre, akik velük kapcsolatba kerülnek: potenciális munkáltatók, állásközvetítők, fejvadászok.
Hogyan kezelhetik az adataimat és egyáltalán milyen adatokat kérhetnek el tőlem jogosan?
Milyen adatokat kell megadnunk egy önéletrajzban kötelezően? Vannak egyáltalán ilyenek?
Kötelező elemek nincsenek, ehelyett nézzük inkább azt, hogy mi az, amit nem kérhetnek el, ill. nem kérdezhetnek rá.
(Megjegyzés: A jogi szabályozás elég faramuci, hiszen a kérdést feltehetik, válaszolhatsz is rájuk, de a cégek nem jogosultak kezelni ezeket az adatokat, így ha bármihez is kezdenek a kapott válaszokkal, akkor máris jogellenesen kezelték az adatokat. Így a kígyó máris a farkába harapott, hiszen minek kérdeznének olyasmit, amit nem használhatnak?)
A munkáltató, ill. a közvetítő nem tehet fel olyan kérdést az interjún, ill. nem szabhat olyan feltételt az álláshirdetésben, amely a munkakör betöltése szempontjából lényegtelen, ahhoz nem szükséges.
Így például olyan kérdéseket és feltételeket, amelyek hátrányos megkülönböztetésre alkalmasak:
- származás
- bőrszín
- kisebbséghez tartozás
- nem
- életkor
- gyermekvállalás
- várandósság
- milyen gyakran beteg
- van-e olyan egészségügyi problémája, ami nem befolyásolja a munkavégzést
- sportol-e (Abban az esetben, ha a válaszból akarnak következtetni arra, hogy mennyire vagy egészséges.)
Amennyiben ezek az információk, adatok hátrányos megkülönböztetésre alkalmasak, nem lehet elkérni és használni az azokat.
Ezek alapján a nevünk is alkalmas lehet ilyen megkülönböztetésre, hiszen a legtöbb névből egyértelműen látszik, hogy a gazdája férfi vagy nő.
Ez így van. Emiatt Franciaországban ki is találtak egy olyan rendszert, hogy a pályázók még a nevüket sem írhatják rá az álláspályázatra. Csak és kizárólag az önéletrajzukban szereplő adatok és információk alapján hasonlítják össze a pályázati anyagokat. (Itt ez erről szóló cikk.)
Jellemző, hogy az álláskeresők tudatában vannak a jogi szabályozásnak, és nem adnak meg olyan adatokat, amelyek számukra nézve hátrányos következménnyel járhatnak?
Sajnos nem ez a jellemző. Sokszor az álláskereső még olyan adatokat is megad, amelyet a pályázat kiírója nem kért. Ilyen lehet például a fénykép.
Ezzel kapcsolatban van is egy szép történetem. Egy fitness stúdióba jelentkezett recepciósnak egy duci lány, akit már az önéletrajz alapján visszautasítottak. Ő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, akik megállapították, hogy indokolatlan volt az elutasítás.
Általános gyakorlat, hogy a jelentkezők megadják a születési dátumukat, amelyből az életkor viszonylag könnyen kiszámítható, és ezért szintén alkalmas a megkülönböztetésre.
Ezek szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóságot nem hatják meg a marketing szempontok, ill. az adott cég hitelessége?
Ezzel ők nem foglalkoznak.
Az világos, hogy a pályázati anyagban, az interjún nem térhetnek ki ezekre a kérdésekre. Mi a helyzet akkor, amikor már felvettek valakit?
Az előbb már említett adatokat a foglalkoztatás során sem kezelheti a munkaadó. Természetesen a kérdésfeltevést nem lehet megtiltani, hiszen ki tudná ezt ellenőrizni… Azt azonban tiltja a törvény, hogy ezen adatok alapján hozzon döntést a cég. Ez nem jogszerű. Így ha egy cég nem akarja, hogy akár a hátrányos megkülönböztetés árnyéka is rávetüljön, akkor inkább ne tegye fel a „kényes“ kérdéseket.
Ide kattintva megtalálod a 2. részt.
Lásd a törvényeket:
Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
