Az ember, akit majdnem lefejvadásztak…
Az alábbiakban egy cégvezető, egy ismerősöm beszámolóját olvashatjátok arról, amikor megpróbálták lefejvadászni.
A fejvadászok talán nincsenek tudatában, de akkor innnen üzenem nekik, hogy ők bizony marketing eszközei is az adott cégnek, akinek vadásznak. Ők képviselik a megbízót a „zsákmány” előtt. Ha rosszul kommunikálnak, nem a helyzetnek megfelelően viselkednek, nem csak magukat, de a megbízót is minősítik.
Ha lehet néhány tanácsom a megbízó cégeknek, akkor ezek:
Amikor fejvadászt választotok, ne céget, hanem személyt válasszatok. Szánjátok rá az időt és ismerjétek meg az illetőt személyesen is. Ez egy bizalmi feladat. Ezt a bizalmat nem csak Tőletek, de azoktól is meg kell kapnia, akiket a nevetekben megkeres.
Adjatok pontos brief-et a fejvadásznak. Mit mondjon el a cégről, mit ne. Hogyan mutasson be Titeket és az adott pozíciót.
Vezetői, felsővezetői pozíciókra kereséssel ne junior munkatársat bízzatok meg. Nem elég a kiváló kommunikációs készség. Sokkal fontosabb, hogy egyenrangú félként tudjon tárgyalni. Nem beszélgetni, tárgyalni.
…és még lenne néhány, de azokat majd elmondom, ha felfogadnak tanácsadónak
Íme a történet változtatás nélkül:
Bár még csak alig több mint egy éve élvezhetem a jelenlegi cégem és munkatársaim bizalmát, a sok apróbb ajánlattétel mellett a minap „hivatalosan” is megpróbáltak levadászni. Mármint fejileg. Mármint… Áh! Szóval ajánlottak egy állást!
Az első alkalomkor éppen nem volt alkalmas a fejvadász hívása, nem is értettem pontosan, hogy miről van szó. Nem azért, mert nem tudom mi az a fejvadász, hanem mert nem derült ki számomra, hogy ebből kifolyólag keres.
Ez később rá is nyomja majd a bélyegét a történetre, hiszen nem érdekelt annyira a megkeresés, hogy kifaggassam a hölgyet a szaftos részletekről. Mármint az állással kapcsolatban. Mármint… Áh! Hagyjuk!
Ekkor azonban még rugalmasságáról tett tanúbizonyságot, mondván szívesen felhív egy –bár munkaidőn kívüli – ám még etikus esti órában. Esküszöm nem ilyennek indult ez a történet, de amint elnézem, már nem jövök ki belőle szárazon. ->Na, tessék!
Valóban hívott is, de akkor éppen kis családom körében voltam már, és ezt az állapotot nem akartam megbolygatni.
Így a beszélgetés elmaradt, s mindezt később a szememre is hányta a hölgy, már nem is annyira rugalmasan. Végül is csak egy igazgatót keres, aki bármikor ráér!
Azt hittem le is mondott rólam, de ma – néhány nap elteltével – ismét jelentkezett.
Valójában ezen a beszélgetésen értettem meg, hogy mit is akar. Azaz, hogy egy új állást kínál egy másik cégnél.
És – ahogy Krisztának már jeleztem – itt vált viccessé az egész, a hölgy ugyanis nem tudta kimondani a jelenlegi cégem nevét.
Kövezzetek meg, de akármilyen nehéz is egy vállalkozás neve (a marketinges szempontokat most engedelmetekkel mellőzzük), egy fejvadásznak – s egyáltalán bármely üzleti partnernek – talán illik megfelelően felkészülni, és helyesen kimondani. Vagy tévedek?
Aztán egy egészen különleges megnevezést adott annak a pozíciónak, amelyet van szerencsém betölteni, de végül is ráismertem. Számomra amúgy sem ez a lényeg, már nyolc évvel ezelőtt sem írtam rá a névkártyámra, hiszen szerintem nem a pozíció teszi az embert, hanem hogy mennyire kompetens.
Majd elmondta, hogy Magyarország legnagyobb, azonos üzletágban tevékenykedő vállalkozásához keresnek marketing kommunikációs igazgatót, és ugye jól tudja, hogy az én feladatkörömbe is beletartozik ez a szakterület?
Majd a felépítés során elmesélte, hogy a szóban forgó vállalkozás már nagyon sikeres külföldön, a terjeszkedés részeként jön most Magyarországra. Na, ez az egyik pont, ahol érdekelhettek volna a szaftos részletek: Ha ez a vállalkozás még csak most érkezik hozzánk, akkor hogyan lehet máris a legnagyobb? Nem csoda, hogy az iparág is ott tart, ahol…
Az állás, amit kínál, home based office alapon működik, de tulajdonképpen a cég első embere lennék. Nos, drága barátaim, itt bizony félbeszakítottam a hölgyet, s bármily hihetetlen nem ezekért a furcsaságokért, hanem mert nagyon jól érzem magam ott, ahol vagyok, úgy érzem, megbecsülnek.
Így tisztelettel megköszöntem, hogy gondoltak rám, és további minden jót kívántunk egymásnak.
Tudom, temérdek átgondolandó kérdés van még ebben a történetben, ám engedelmetekkel ezt meghagyom az avatott szakértőnek, Krisztának!
Apropó Kriszta!
Ha egy kommunikációs szakember – aki talán többek számára is a cég arca, mint más munkakörben dolgozó munkatársai – elvállal egy állást ugyanazon üzletágban, azonos munkakörben, az mennyire lesz hiteles az emberek szemében?
Kriszta válasza:
Attól függ, hogy az eddigi munkája során ez a kommunikációs szakember hogyan pozicionálta magát és a személyes márkájának építése során hová tette a hangsúlyokat.
A.) Ha „Gipsz Jakab kommunikációs szakértő”-ként építette eddig a személyes márkáját, és a szakmai kvalitásai voltak a középpontban, akkor ugyanilyen pozícióban, de más cégnél is hiteles tud lenni.
B.) Ha „Gipsz Jakab a Vasbeton szerkezetek elkötelezett evangélistája” az eddig felépített márka, akkor kevésbé lesz hiteles, amikor átnyergelés után könnyűszerkezetes evangélistaként akarja majd eladni magát.
C.) Ha „Gipsz Jakab a cég arca” volt eddig és vele azonosították a céget, akkor támadhat némi zavar az erőben, ha másik céghez megy, de profi kommunikációval és PR munkával ez a zavar előre kivédhető, csökkenthető.
Remélem, sikerült válaszolnom a kérdésedre!
Üdv:
Nagy Krisztina l Vérnyúl
karriermarketing tanácsadó

